El�sz�r csak egy kis mocorg�st hallottam, ami egy �tlagos erd�ben fel sem t�nne senkinek. De itt minden n�ma �s halott volt, �s ha b�rmi zajt csapott, az nem lehetett m�s, mint valami vagy valaki, aki nem az erd�h�z tartozik. Legal�bbis nem �gy, ahogy azt �tlagosan gondoln�nk. 
Eleinte �gy tettem, mint aki nem hall semmit. Tov�bbra is az �sv�nyeket tanulm�nyoztam, ugyanakkor elm�mmel �s f�lemmel a zajra �sszepontos�tottam. Valahonnan oldalr�l �rkeztek, de nem akartam l�tv�nyosan odan�zni. �gy �reztem, hogy am�g s�ketnek tettetem magam, addig biztons�gban vagyok. 
Lassan fel�lltam, mint aki megunta az �cs�rg�st, �s n�m�n leporoltam a nadr�gomat �s a h�tizs�komat. Nagyot s�hajtottam, �s �gy tettem, mintha kisz�moln�m, melyik �sv�nyen induljak el, mik�zben a testemmel mindig az adott �t fel� fordultam. �gy amikor ahhoz az oldalhoz �rtem, ahonnan a zajokat hallottam, �szrev�tlen�l is szem�gyre vehettem, mif�le alak lapul a f�k �s bokrok takar�s�ban. Csup�n egy-k�t m�sodpercig tarthattam szemmel, de ez pont el�g id� volt ahhoz, hogy l�ssam: az egyik fa m�g�tt egy magas, v�kony alak �llt talpig feket�be �lt�zve, s minden bizonnyal engem figyelt, m�sk�l�nben m�r r�gen elment volna. �gy d�nt�ttem, nem v�rom meg, m�g el�b�jik a rejtek�b�l, �s k�zelebbr�l is szemre v�telez, hanem automatikusan az ellenkez� ir�nyba tart� �sv�ny fel� fordultam, �s h�tamra v�ve h�tizs�komat, �tnak eredtem. 
Biztosra vettem, hogy az alak sem marad rest, s f�lem igazolta a feltev�st. Alig �szrevehet�en ugyan, de roppantak az apr� gallyak �s a f�sz�lak k�vet�m l�ba alatt, s ahogy saccoltam, egyre k�zelebbr�l �s k�zelebbr�l �rkeztek a zajok.