Ha eljön...
Halkan jár ő az éj leple alatt,
Arcodra sötét, hűs csókot fagyaszt.
Létedet kívánja, magához hív,
Átölel szorosan, halkul a szív.
Lelkedet átfogja, elmenne veled,
Lenne ő barátod, hű szerelmesed.
Ajkadat dermeszti, hűvös e kéj,
Lankad a figyelmed, közel az éj.
Hangtalan sóhajjal fogja meg kezed,
Arcod az övé, míg perzseli szíved.
Lobban a léted, de nem hallod szavát,
Szereted immár a végtelen Királyt.
|