7. rszlet
Corinna Ann Jay 2015.04.01. 07:50
- Ki kell szabadtanom! – jelentettem ki, de Damian mg azeltt meglltott, mieltt megmozdulhattam volna, s mg inkbb a fhoz prselt testvel. Krdn nztem r, s el akartam lkni magamtl, de megragadta mindkt csuklmat, s szorosan tartotta. A homlokomat rncoltam, mikor jra a flemhez hajolt.
- Ez egy eltkozott fa – suttogta – Ha hozzrsz az indkhoz, csak mg jobban a teste kr tekerednek, akr meg is fojthatjk – magyarzta, n pedig elkpedve pillantottam fel Angelra, aki tkletesen eszmletlennek tnt.
- Ez nem lehet igaz – rztam meg a fejem tehetetlenl, dhsen, de azt hiszem, tl hangosan, mert a kvetkez pillanatban les greccsenseket hallottunk a kzvetlen kzelnkbl. Damian halkan kromkodott, s dermedten nzett rm.
Kinztem a vlla felett, s az ereimben meghlt a vr. A fekete, fstszer szellemlny kzvetlenl a Herceg mgtt lebegett a levegben, s br nem voltak testrszei, egyrtelmen tudtam, hogy nem rl neknk.
- Mgttem van? – formlta hangtalanul az ajkaival Damian, n pedig kptelen voltam vlaszolni neki, a szellem ltvnya teljesen megbntott. Ltva arckifejezsemet, trsam lassan elkezdte htrafordtani a fejt, de mieltt megpillanthatta volna a lidrcet, lbai vratlanul felmondtk a szolglatot, s a szellemlny hzni kezdte maga utn a stt erdbe.
|