4. részlet
Corinna Ann Jay 2015.04.01. 07:46
A fiú leeresztette a karját, s a kezébe fogta a fegyvert. Megvizsgálta a hegyét, majd visszafordult, s anélkül, hogy ránk tekintett volna, a kanapéhoz sétált, ahol Chris feküdt. Barátnőnk állapota ebben a pár percben is tovább romlott: a reszketése fokozódott, az izzadtság patakokban folyt le a homlokáról, s nyugtalanul hánykolódott, miközben öntudatlan volt. Aggódtam érte, s ezt csak fokozta Ely látványa tőrrel a kezében.
A fiú letérdelt a lány mellé, s még egyszer megvizsgálta a nyakát és a vállát. A hely, ahol Christinát megharapták, mostanra egészen lilássá változott, néhol már-már feketéllett. A fiú arcára ráncok szöktek, s marokra fogta a fegyvert.
- Ely – szólítottam, mikor sejteni kezdtem, hogy mi a szándéka, de ő nem nézett rám, s nem is szólt hozzám. Csupán sóhajtott egy mélyet, majd egy kicsit megemelte a kezét, és lesújtott. Egyenesen Chris sebére.
A nevét ordítottam, miközben rávetettem magam, s kivertem a kezéből a kést. Dühösen tepertem a földre, s miközben a pulóverét ráncigáltam, közöltem vele, hogy egy pszichopata őrült, s hogy megölte az egyik legfontosabb személyt az életemben. Az indulatok tajtékzottak bennem. Csalódást és rémületet éreztem, s gyűlöltem, hogy a fiú közelsége még ezután is képes kellemes reakciókat kiváltani a testemből.
Ely szótlanul tűrte a rohamot, hagyta, hogy rajta vezessem le a haragomat. Nem fogott le, nem állított meg, s nem szólt semmit. Nem értettem a viselkedését, s abban a percben nem is akartam megérteni. Megdöbbentett, amit tett, s féltem, hogy velünk is ez fog következni. Megölte Christinát… A barátnőmet… a húgomat… Hogy volt képes erre?
|