- Jól vagy? – ült le mellé húgom az ágyra, s a fejét csóváló Ely felé fordult.
- Pocsékul – vallotta be őszintén, és megdörgölte a szemét.
- Nem rá jellemző ez a viselkedés – jegyezte meg Mary szárazon, s kissé értetlenül – Folyton rólad áradozott, és meg sem említette ezt a Damiant.
- Damian – Ely megvetően, keserűen kacagott fel, majd ismét elkomorodott – Most biztosan nagyon elégedett – utálattal köpte a szavakat, hangsúlyából undor áradt. Mary megvakarta a tarkóját, majd széttárta a kezeit.
- Miért szeretkezett volna veled, ha őt szereti? – értetlenkedett, s vele együtt én is. Mit akar azzal mondani, hogy Damiant szeretem?
- Biztos nem voltam elég jó az ágyban, azért lépett le vele – jegyezte meg keserűen.
- Ez nem igaz! – csattantam fel, bár tudtam, hogy úgy sem hallhatja. Mégis dühített, hogy ezt gondolja, s egyre inkább szerettem volna tudni, honnan veszik ezeket a badarságokat.
- Cory-Ann nem ilyen – kelt a védelmemre Mary, s hihetetlenül hálás voltam neki ezért. Ely azonban dühösen megrázta a fejét.
- Biztos vagyok benne, hogy elindult valami Damian meg közte. Elvégre együtt mentek ki az erdőbe titokban. Még csak meg sem akarta nekem mondani! De aztán egy varázslattal elaltattak, és megszöktek együtt! Elárultak! – Ely hangja hihetetlen csalódottságról és kétségbeesésről árulkodott, ugyanakkor tele volt keserűséggel és haraggal.
- Mire emlékszel pontosan? – érdeklődött húgom nyugodt, szelíd hangon. Elijah megrántotta a vállát.
- Arra, hogy Damian azt súgja a fülembe: ne keresd a Hercegnőt, mert ő már az enyém. Engem szeret, nem pedig téged. Velem jött szabad akaratából… - mondta, s közben gúnyos hangon próbálta meg utánozni a bátyja hangsúlyozását.
- Hogy mi? – meredtem tátott szájjal a vízre, s nem akartam hinni a saját fülemnek. Hogy volt képes Damian ekkora hazugságra? Egyáltalán miért tette ezt az öccsével? Hiszen egy szó sem volt igaz az egészből! Azért jöttem át a kapun, hogy egyesítsem a talizmánok, nem pedig azért, hogy Damiannal legyek! Őrület…
- Mihez akarsz most kezdeni? – feszegette Mary, s Ely szemében mintha könny csillant volna fel, de nagyon küzdött az ellen, hogy lecsorduljon az arcán.
- El akarom felejteni… Örökre…